A Heavy Metal egyik legnagyobb még élő torka, aki tettestársaival már vagy 35 éve követ el durva dolgokat. Néhány évig szólóban is próbálkozott, ebből az eltévelyedett időszakból még majd szemezgetünk, most jöjjön néhány ikonikus nóta tőle.
Hála legyen Istennek, azóta megjött az esze, és így 60 fele közeledve is tovább borzolja a kedélyeinket Steve, Adrian, Janick, Nicko, Dave és természetesen Eddie segítségével.
Ha még nem lenne egyértelmű, Bruce Dickinsonról van szó.
Az első nóta a Tyranny of Souls című albumról következik - jelenlegi utolsó szólóalbumáról, amit már a reunion után adott ki, 2005-ben:
Szóló munkássága alatt mindenféle magasságot és mélységet megjárt [mármint zeneileg:)]. Első albuma igazi nyugis déli rockot tartalmazott, még a Maiden tagjaként hozta össze. A címadó nóta következik [egyébként Nikki Sixx, Mötley Crüe basszerről szól].
Fenti album megjelenése után a Sony Music felkérte egy második lemezre is, viszont az annyira Maidenesre sikerült, hogy kukázták. Ekkor döntötte el, hogy kilép a Maidenből és szakít a korábban tőle megszokott formulákkal. Ennek eredményeképp a következő albumokon aztán volt minden, mint a búcsúban.
Például a Skunkworks című lemez, amit sokan vállalhatatlannak tartanak [ehhez képest 2005-ben megért egy újrakiadást].
...vagy a legsikeresebbnek tartott Chemical Wedding - ahol Adrian Smith [aki már régebben távozott a Maidenből] szintén közreműködést vállalt, immár másodjára.
Dickinsonról egyébként érdemes lehet tudni, hogy igazi reneszánsz ember, a zene mellett vívással [EK-versenyen brit válogatott volt], műsorvezetéssel, írással [két regénye is megjelent], és repüléssel foglalkozik - hivatásos kereskedelmi pilótaként egy Boeing 757-est vezet, ezen felül a Maiden turnéin is néha ő a pilóta.
Hogy van ennyi energiája... :)