1983. szeptember 18-án, az MTV képernyőjén jelent meg először az addig védjegynek számító maszkok nélkül a Kiss négy tagja. Ez már önmagában elég indok lett volna ahhoz, hogy nézők millióit ültesse a képernyők elé, az apropó azonban nem más volt, mint az új nagylemez, a Lick it Up megjelenése.
Nem sokkal a Creatures of the Night-ot követő turné után, immáron Vinnie Vincenttel a csatasorban vonult stúdióba a Kiss, hogy rögzítse új albumát. A produceri teendőket ezúttal is a Creatures dinamikus hangzásáért felelős Michael James Jacksonra bízták. Vinnie érkezése rég nem látott kreativitást és lendületet hozott a csapatba. Brilliáns technikája és remek dalszerzői vénája magasabb szintre emelte a Kiss zenéjét, megismertetve ezzel egy újabb generációval a legendás zenekart.
Gene és Paul is tisztában volt vele, hogy Ace távozásával egy fejezet lezárult a csapat történetében. Vince belépésével olyan mértékben változott a zene is, amelyet az addigra már divatjamúlt és inkább vicces, mint sokkoló maszkos megjelenéssel már nem lehetett volna hitelesen eladni. Ezért meghozták azt a döntést, amely az egyetlen helyes lépés volt e tekintetben - levetik a maszkokat és a Kiss történetének addigi 10 éve során először állnak makeup nélkül a nyilvánosság elé.
Ahogy a bevezetőben is írtam, 1983. szeptember 18-án elérkezett a Lick it Up megjelenése, ennek alkalmával először jelent meg a képernyőn Gene, Paul, Eric és Vinnie maszkok nélkül. A siker nem is maradt el, az új album, túlszárnyalva elődje teljesítményét, hamar bearanyozódott, sőt a '79-es Dynasty után ez volt az első Kiss-korong, mely platinává tudott nemesedni. A hamarosan megkezdődő, mára már legendássá vált turnén a zenekar bebizonyÍtotta, hogy képes volt a megújulásra és magabiztosan nézhet a nyolcvanas évek elé. Erre némileg árnyékot vetettek a Vinnie Vincent és a Stanley/Simmons-páros közötti, egyre erősödő nézeteltérések, melyek odáig fajultak, hogy a gitáros szűrét egyszerűen kitették a zenekarból.
Egy szó, mint száz: a Lick it Up ismét felhelyezte a Kiss-t a rockzenei palettára, újrapoziconálta a brandet és ezzel kezdetét vette egy újabb sikerkorszak. És bár ez korántsem volt olyan robbanásszerű, mint a hetvenes években, azért jónéhány megkerülhetetlen slágert és albumot eredményezett ez az éra is. Nem véletlen, hogy körülbelül ugyanannyian örülnének egy ilyen felállású turnénak [Eric Singerrel persze], mint amennyien újra meg újra megnézik a maszkos Kiss koncertjeit. Szerintem mi sem bánnánk!