Underground körökben a mai napig tisztelettel adóznak Mátyás Attila egykori csapata, az Agnus Dei emlékének. A kilencvenes évek közepén életre hívott csapatban Matyi szakított a [Sex] Actionben felvett Electric Joker szereppel, mely egyébként is szöges ellentétben állt a F. O. Systemben megismert énjével és újfent önmagát adva, igazi dark-rock anyaggal lepte meg a közönséget.
A csapat magját, Matyi mellett Juhász Rob [gitár] és Pálvölgyi Csiga [basszus] alkották, kik mind-mind valami újat kerestek, egyfajta kiutat az akkoriban folytatott önpusztító életmódból. Ebben az útkeresésben találták meg a közös nevezőt és hamarosan össze is állt az Agnus Dei, kiegészülve az ex-Bedlam dobossal, Újvári Péterrel. Újra a mikrofon előtt állva, Matyi ismét őszintén oszthatta meg gondolatait a közönséggel. Azokat az érzéseit, melyeket a maga mögött hagyott, fogalmazzunk úgy, erősen rockandroll-életmód adott számára és katalizált benne merőben más irányba mutató gondolatokat.
Az Agnus Dei-t nagy szeretettel fogadta a szakma és a rajongók egyaránt. Jóllehet sok félreértést okozott a banda neve [sokan valamiféle szektás-hittérítő társaságnak hitték őket], azért kezdett kialakulni egy stabil mag, mely koncertről-koncertre erősítette a hitet a srácokban, hogy amit csinálnak, az értékes és szükség van rá. Sajnos, a közös nevezők ellenére, a zenekart alkotó négy ember erős egyénisége közti súrlódások odáig vezettek, hogy a végre-valahára megjelenő első nagylemez [Minden] megjelenésekor az Agnus Dei már nem létezett. Azóta Matyi önállóan játssza saját dalait, közte néhányat erről a lemezről is.
Ha jól tudom, a pesti Rocktogonban minden hónapban van egy fix Mátyás Attila band-buli, le kéne nézni oda is valamikor!