Szentül meg vagyok győződve arról, hogy a mai poszt témáját adó zenekar az egyik legnagyobb, amelyet valaha hordott ez a sárgolyó a hátán! Az ellenkezőjéről természetesen senki sem tud meggyőzni és ne is próbáljon!:)
Tegye a szívére a kezét, aki ezt a blogot olvassa! Biztos vagyok benne, hogy van egy csapat, vagy egy zenész, akiről hasonlóan vélekedik. Az én egyik ilyen "lövésem" a Queensryche. Ha van olyan, aki e nevet nem ismeri, hát pótolja gyorsan, mert a rock történelmének egy igen fontos, színes szeletét hagyja ki és ez a történet még zajlik napjainkban is. Ha nem is a felvételen látható formában, de mindenképp' ilyen minőségben. Persze vannak fanyalgók, akik mind a mai napig azt szeretnék, ha a zenekar a klasszikus lemezeit adná ki újra és újra. Szerencsére ez nem az a csapat. Egy biztos, én eddig rangon aluli produkciót nem hallottam tőlük, de hát mit is mondhatna egy fanatikus?!? Számtalan fellépésüket láttam már és a minőségi szórakozás garantált.
A legsikeresebb időszakából álljon itt egy korai dal, ami az egyik legnagyobb kedvencem. Hadd ajánljam ezt a Virrasztók zenekar gitárosának - a Queensryche egyik legnagyobb hazai rajongójának - Kusinka Tominak: