Korábban említettem, hogy lassan nekiállunk számbavenni, mely lemezek azok, melyek idén - legalábbis a napirokk szerint - a rockszíntér meghatározó alkotásai voltak. Lassan december közepe van, úgyhogy itt az ideje, hogy megkezdjük az ilyen listázós posztokat. Kezdjük is rögtön az év első felével!
Van Halen - A Different Kind of Truth
Eddie és népi zenekara a tuti receptet alkalmazta a comebackhez: azt csinálták, amit a legjobban tudnak. Nem próbálkoztak mással, mint ami sikeressé tette őket, jó harminc évvel ezelőtt - és ez be is jött, hiszen egy ízig-vérig hamisítatlan, Diamond Dave-korabeli Van Halen-albumot kaptunk február elején. Ha nem is forradalmasították a műfajt, az év legjobb lemezei között ott a helyük!
H.E.A.T. - Address the Nation
Sokan féltették a svéd hardrock csapatot az énekesi poszton történt váltás miatt - mi tagadás, nem sűrűn fordul elő, hogy egy ismert banda zenei tehetségkutatóból igazol frontembert. A H.E.A.T. bátran meglépte ezt és a húzás bevált. 2012 egyik legjobb rocklemezét köszönhetjük nekik.
Europe - Bag of Bones
A Europe a blog szerzőinél gyermekkori kedvenc kategória, Shernél meg aztán pláne. Mindettől függetlenül, a sok helyen igencsak lehúzott idei nagylemez, általánosságban véve tetszést aratott nálunk. Az igen komoly Deep Purple-hatásokat mutató album iránya nem újdonság, de eddig még nem tudtak ilyen esszenciálisan klasszikus hard rock lemezt készíteni Joey Tempesték. Bevallom, nekem kellett kis idő, míg beérett az anyag, de az alábbi dal például az all-time favorit tracklistámra is felkerült.
Unisonic - ST
A PC69 dallamagytrösztje, Dennis Ward és a klasszikus metálhős Hansen-Kiske páros együttműködése már előzetesen is izgalmasnak igérkezett. A megjelenéskor aztán bent is ragadt a lejátszómban, sokáig napi szinten pörgött. Pedig itt sincs semmi extra, semmi csilivili dolog, csak egyszerűen megírt, zúzós riffek és megadallamos refrének. Kell ennél több?
Jettblack - Raining Rock
Az angol zenekar idei alkotása szintén a klasszikus hard rock legszebb napjait idézi. A kétlemezes banda saját bevallása szerint minden a hatásuknak tekinthető, ami úgy '94-ig megjelent a műfajban - és ez remekül érezhető a dalokon is. Az alábbi izelítőből pedig megtudhatjátok, hogyan kell Európában amerikai módra rockzenét játszani. Ha ez bejön, akkor garantálom, hogy a Raining Rock-ban sem csalódtok, hacsak már nem ismeritek amúgy is.
Hamarosan folytatása következik, a második félév lemezeiből és lesz majd külön egy poszt azokról is, melyek - legalábbis szerintem - a legjobb alkotások voltak 2012-ben.
Rock on! \m/