Három és fél évvel az első után végre itt a második W.E.T. album, a Rise Up. Emlékszem, az első lemez valósággal megbabonázott, annyira jó lett. Kip Wingerék Karmájával közösen rengeteget pörgött nálam, volt időszak, hogy felváltva ment a két anyag, egymás után, napokon keresztül. Ezt most csak azért mondtam el, hogy értsétek, mennyire vártam, hogy legyen folytatása a történetnek.
Most hát itt van az album, amelyről eddig mindenhol csak szépet és jót hallottam, a kritikák egytől-egyig szuperlatívuszokban beszélnek róla - én pedig csak állok és nézek hülyén, mert nem értem, most akkor mi van?
Nem, egyáltalán nem rossz a Rise Up, ezt azért tisztázzuk, rögtön az elején. Minden ott van benne, amire a Work of Art - Eclipse - Talisman-tagság, élén Jeff Scott Sotoval garanciát vállal. Lendületes rocknóták, giga dallamok, könnyfakasztó ballada is akad. Az összes hang a helyén van, a szólók pont annyira virgázósak, amennyire kell és a hangzás is kellően dinamikus, minden hangszer szépen hallható. Mégis hiányolok valamit, ez pedig az izgalom.
Tudniillik, szerintem kicsit unalmas ez a lemez. Mondom, nem tudok belekötni sehol, és fogom még hallgatni [ki tudja, talán változik is a véleményem], de mégis, meghallgatva a 2009-es debütálást majd utána ezt, szerintem megértitek, mire gondolok. Pedig ott van a szikra a dalokban, csak talán túl gyors volt a tempó, hiszen két éve volt Work of Art, tavaly Eclipse és Soto album. Meglehet, egy fél év plusz pihenő jót tett volna a daloknak. A múltkori dalokhoz képest itt soknak érzem a csuklóból kirázott fércmunkát, ráadásul egy-egy számban igen komoly utánérzések is felbukkannak. Legjellemzőbb példa erre a címadó Bon Jovi ihlette főtémája, de több felvételben is visszaköszön a nyolcvanas évek hair-metal aranykora.
Ezzel együtt nem rossz a Rise Up, noha elődjéhez képest mindössze egy szimplán "csak" jó lemez lett. A stílus szerelmeseinek kötelező és ők biztosan el is fogadják majd, minden ellenvetés nélkül. Az év végi listákon szerintem ott lesz a helye, és ez így is van rendjén, mert azért az olyan dalok, mint a Learn to Live Again, nem teremnek minden bokorban.
JSS-t pedig megnézzük áprilisban, hátha játszik W.E.T.-dalokat is...